Jogi nyilatkozat:
A blogban megjelenő bejegyzések célja, hogy közérthető formában mutassanak be szakmai érdekességeket, jogi aktualitásokat és híreket, elsősorban laikus olvasók számára. A közzétett információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek. Egyedi jogi kérdések esetén kérjük, forduljon hozzánk bizalommal személyes konzultációra.
SZAKCIKKEK, INFORMÁCIÓK, BLOG
2025.07.13.
Az ingatlan-nyilvántartás digitális reformja: A 2021. évi C. törvény alkalmazása a gyakorlatban
A 2021. évi C. törvény, valamint a 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról célja az ingatlan-nyilvántartás teljes digitális átalakítása és jogi-technikai korszerűsítése volt. A köztudatban is elterjedt, hogy szignifikáns jogszabályi változás következett be 2025. január 15. napjától. A cikk célja annak bemutatása, hogyan hatottak ezek a változások a gyakorlati jogalkalmazásra az elmúlt félév során, különösen ügyvédi szemszögből, praxisomban az első tucat teljesedésbe ment adásvételi ügylet alapján.
Maradt a papíralapú ügyintézés
Az új rendszer középpontjában a személyhez kötöttség, a központi elektronikus nyilvántartás, valamint az automatikus döntéshozatal áll. Bár az elektronikus ügyintézési felület még nem elérhető, a jövőben a hagyományos iratalapú eljárásokat az elektronikus eljárás váltaná majd fel. Irodám tapasztalata, hogy az Ügyfélkapu megszűnését követően az ügyfelek tudatosan nyitnak a digitális megoldások felé, többen már felhasználóként képesek digitális aláírás készítésére, azonban ennek alkalmazására még várni kell. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások ugyanúgy papíralapon folytatódnak tovább, és sajnos a földhivatalokban megnövekedett ügyteherrel, és eljárási határidőkkel kell számolni (30-60 nap.)
Eljárási újdonságok
A korábban eljárás függőben tartása iránti kérelmet váltotta fel a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése. Tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog esetén az 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet alapján két alkalommal is meg kell fizetni a 10.600,- Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat: Először amikor a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzését kérjük, majd ezt követően amikor a tulajdonjog bejegyzését kérjük. Ezzel sajnos duplikálódott az ingatlan-nyilvántartási szolgáltatási díj, tehát ügyletenként 21.200.-Ft összeggel és minimum két tulajdoni lap lekérésének költségével (4.800-Ft/lekérés) kell számolni, ide nem értve az egyéb eljárásokra (pl. jelzálogjog törlése 10.600-Ft/ingatlan, jelzálogjog bejegyzése, valamint jelzálogjog-bejegyzés módosítása 20.000-Ft/ingatlan) vonatkozó szolgáltatási díjakat.
Perfeljegyzés törlése iránti kérelem
A korábban hatályos, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 65. § (2) bekezdése kimondta, hogy a perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetőleg felmentő ítéletet hozott. Ennek figyelembevételével az ingatlan tulajdonosa egyértelműen abba a személyi körbe tartozott aki – mint érdekelt – jogosult volt a perindítás tényének törlésére irányuló kérelem előterjesztésére. Ennek az alkalmazhatósága januártól megszűnt, és az ingatlan-nyilvántartási hatóság csak az eljárt bíróság, mint kérelmező megkeresését fogadja el ezekben az ügyekben.
ONYA rendszer
A NAV honlapján 2025.05.08. napján közzétett tájékoztatás alapján a B400 jelű adatlap (ingatlan visszteher mellett és ajándékozással történő vagyonszerzése esetén a vagyonszerzés adatainak bejelentéséhez) már csak az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban érhető el. Ezt a tulajdonjog átruházására vonatkozó okirat benyújtásával egyidejűleg küldi meg a jogi képviselő a NAV felé, aki az iratok beérkezését követő 60 napon belül küldi meg határozatát.
Keresleti-kínálati viszonyok, banki ügyintézés
A praxisom tapasztalata alapján a kereslet igencsak megélénkült a 35-45.000.000-Ft-os árkategóriájú lakások iránt a piacon. Ez részben annak betudható, hogy tavasszal a PMÁP-ban nagyobb összeget tartó befektetők közül sokan forgatták át a pénzüket ingatlanba, így az átlagot meghaladó szinten alakult a lakáspiaci tranzakciók száma. Jelentős volt továbbá a CSOK Plusz kamattámogatott hitel iránt is a kereslet, ez főként a nagyobb értékű házak piacán jelentett élénkülést.
A hitelkiutalásokkal kapcsolatban azt láttuk, hogy a bankok nagyon hamar adaptálódtak a megváltozott ingatlan-nyilvántartási rendelkezésekhez, és szerencsére a legtöbb folyamat a korábbi ügyintézésnek megfelelően, gördülékenyen zajlott.
